Az építőipar Magyarországon 2024-ben is éles versenyben áll, miközben számos kihívással kell szembenéznie és megannyi lehetőséget kell kiaknáznia. A kihívások között kiemelkedő fontosságú az építőanyagok és a munkaerő áremelkedése. Ez nemcsak a költségek növekedését jelenti, hanem a projekt időzítését is befolyásolhatja, hiszen az áremelkedések miatt új stratégiákat kell kidolgozni az anyagok beszerzésére és a munkaerő-felhasználásra. A projektmenedzsment és a projekt kontrolling együttműködése itt kulcsfontosságú, a projekt kontrolling pontos költségvetési előrejelzéseket és elemzéseket nyújthat, míg a projektmenedzsment hatékonyabb beszerzési stratégiákat és ütemterveket dolgozhat ki. Így lehet hatékonyan optimalizálni ezeket a folyamatokat, minimalizálva ezzel a költségeket és a projekt kockázatait. A kamatemelések hatása szintén jelentős terhet ró az építőiparra. Az emelkedő kamatlábak projektfinanszírozásra gyakorolt hatását érezhetővé teszik. Éppen ezért kritikus fontosságú a projekt kontrolling, amely pontos pénzügyi modelleket dolgoz ki, mindeközben a projektmenedzsment alternatív finanszírozási lehetőségeket kutat fel. A projektmenedzsmentnek alternatív finanszírozási forrásokat kell keresnie, és a projektköltségeket a kamatlábak emelkedéséhez kell igazítania. Csak így lehet megfelelően kezelni a pénzügyi kockázatokat és biztosítani a projekt stabilitását. A bizonytalan gazdasági helyzet mindig kihívást jelent az építőipar számára. A változó gazdasági környezet folyamatos figyelmet és rugalmas reagálást igényel a projektmenedzsment és a projekt kontrolling részéről is egyben. A projekt kontrollingnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a gazdasági trendeket, és kockázatelemzéseket kell végeznie a projekt potenciális kockázatainak azonosítása érdekében. A projektmenedzsmentnek rugalmasnak kell lennie, és szükség esetén módosítania kell a projektterveket a változó gazdasági feltételekhez igazodva. Ennek érdekében fontos, hogy a projektmenedzsment képes legyen rugalmasan adaptálódni a változó gazdasági feltételekhez, míg a projekt kontrolling folyamatosan figyelemmel kíséri a gazdasági trendeket és az azokból adódó kockázatokat. A bürokratikus akadályok szintén jelentős problémát jelenthetnek az építőipari projektek számára. Az engedélyezési folyamatok lassúsága vagy a bürokratikus eljárások bonyolultsága akadályozhatja a projekt előrehaladását. A projekt kontrollingnak hatékony engedélyezési és dokumentációs stratégiákat kell kidolgoznia a bürokratikus akadályok elhárítása érdekében. A projektmenedzsmentnek proaktívan kell kommunikálnia a hatóságokkal, és szorosan együtt kell működnie velük a projekt gördülékeny lebonyolítása érdekében. A fenntarthatósági elvárások egyre fontosabbak az építőiparban is. Az építőipari projektek során egyre nagyobb hangsúly kerül a környezeti hatások minimalizálására és a fenntartható építési gyakorlatok alkalmazására. A projekt kontrollingnak fenntarthatósági mutatókat kell kidolgoznia a projekt környezeti hatásának mérésére és értékelésére. A projektmenedzsmentnek fenntartható építési gyakorlatokat kell alkalmaznia, és környezetbarát anyagokat kell használnia. A projekt kontrollingnak és a projektmenedzsmentnek is figyelembe kell vennie ezeket az elvárásokat a tervezés és végrehajtás során. A digitalizáció megjelenése új lehetőségeket teremt az építőiparban. Az integrált digitális eszközök segítségével lehetőség nyílik az adatgyűjtés, elemzés és kommunikáció hatékonyabbá tételére mind a projekt kontrolling, mind a projektmenedzsment területén. A projekt kontrollingnak integrálnia kell a digitális eszközöket a projektteljesítmény valós idejű nyomon követése és elemzése érdekében. A projektmenedzsmentnek ki kell használnia a digitális eszközök által nyújtott előnyöket, hogy általuk a kommunikációt javítsa, a kockázatokat kezelje és a projektteljesítményt optimalizálja.
A sikeres együttműködés alapvető elemei közé tartozik a folyamatos kommunikáció. A projektmenedzsment és a projekt kontrolling szakembereinek rendszeresen meg kell osztaniuk információkat a projekt állásáról, a felmerülő kihívásokról és lehetőségekről. Ezen túlmenően, már a projekttervezés korai szakaszában szükség van az együttműködésre a költségvetés, az ütemterv és a kockázatkezelési stratégia kidolgozása során. Az adatmegosztás is kulcsfontosságú. A projektmenedzsment és a projekt kontrolling szakembereinek egyaránt hozzáférésük kell hogy legyen a projekttel kapcsolatos adatokhoz, hogy pontos elemzéseket és előrejelzéseket tudjanak készíteni. Emellett a közös célok meghatározása elengedhetetlen. A projektmenedzsment és a projekt kontrolling szakembereinek egyaránt részt kell venniük a célkitűzések megfogalmazásában, hogy közösen tudjanak dolgozni a projekt sikeres lebonyolítása érdekében. Az ilyen szoros együttműködés számos előnnyel jár. A projektteljesítmény javulását eredményezheti, hiszen a hatékonyabb tervezés és végrehajtás révén optimalizálhatók a folyamatok. Emellett a projekt kontrolling által nyújtott pontos kockázatelemzések és kockázatkezelési stratégiák révén csökkenthető a projekt kudarcának kockázata. A projektmenedzsment és a projekt kontrolling közös erőfeszítéseinek köszönhetően pedig növekedhet a projekt profitabilitása is, hiszen hatékonyabban kezelhetők a költségvetési és időbeli tényezők.
Összefoglalva az építőipari projektmenedzsment és projekt kontrolling szoros együttműködése kulcsfontosságú a 2024-ben felmerülő kihívások kezeléséhez és lehetőségek hatékony kihasználásához. A két szakterület szinergiája lehetőséget teremt a projektek hatékonyabb tervezésére, végrehajtására és ellenőrzésére, ezáltal maximalizálva az eredményességet és csökkentve a kockázatokat.