Szakmai szótár

Egy vállalkozó részéről tett nyilatkozat, amely tartalmazza a vállalási árat egy adott munka elvégzése kapcsán.

Az általános költségek (közvetett költségek) az egyes projektgazdálkodású szervezetek központi, vállalatirányítási és igazgatósági költségeinek összessége. Minden olyan költséget közvetett költségnek tekintünk, amelyek könyvelése nem munkaszámra történik. A projekt nettó fedezetének (eredményének) meghatározásához előre definiált módszertan szerint szükséges a közvetett költségek projekthez történő rendelése.

Önálló felelősséggel rendelkező kivitelező szervezet, amely egy projekt megvalósítása kapcsán a fővállalkozóval áll szerződéses kapcsolatban.

Amennyiben a teljes projekt, vagy a projekt egy része devizában kerül elszámolásra, de pénzügyi vezetése (controlling, számvitel) hazai pénznemben történik, úgy az egyes teljesítéskori árfolyamok a szerződéskötés árfolyamától eltérhetnek. A projekt valós tény termelésének megállapításához a különbséggel szükséges korrigálni.

Megmutatja az adott időpontig előállított termék értékét, a teljes projekt átlagos fedezetét figyelembe véve.

A legelső érvényes projektterv, amely tartalmazza az önköltségszámítást, tehát a tervezett költséget, a tervezett árbevételt illetve a projekt időtervét. Sok esetben a jele P0. Bizonyos szervezetek esetében az ezt követő tervet (P1) is bázistervnek nevezik.

A projektet érintő azon költségek összessége, amelyek az árbevételi számlákban térülnek.

A projekt tény termelési értékének azon része, ami még nem került kiszámlázásra a Megrendelő felé.

Amennyiben a beruházó nem rendelkezik a megfelelő szakmai ismeretekkel, külső szervezetet bízhat meg a projekt lebonyolításával. Ebben az esetben a bonyolító szervezet feladata a tenderkiírás, a versenyeztetés és a szerződéskötés, valamint a kivitelezés levezénylése, illetve az átadás-átvételi eljárás ügyintézése.

A projekt bruttó fedezetének a termelési érték beépülő és nem beépülő költségekkel csökkentett részét tekintjük. Vagyis, ha a projekt által realizált termelési értéket csökkentjük az összes olyan költséggel, amely az önköltség számítási szabályzat szerint egyértelműen a projekthez rendelhető közvetlen költség, akkor az első számú fedezetet, a bruttó fedezetet kapjuk. A bruttó fedezet értelmezhető projekt és projektek bruttó fedezetének összesítéséből adódóan vállalati szinten is. A bruttó fedezet értelmezhető a terv és a tény adatok esetében is.

T- Termelés, K – költség, ott a Bruttó fedezeti %(Bf%):
Természetesen terv bruttó fedezeti % kimutatása esetén terv termeléssel és terv költséggel, tény esetén pedig tény értékekkel kell számolni.

Igény, melyet a kivitelező nyújt be a megrendelő irányába. Többnyire többletköltség esetén fordul elő az építőiparban. Ha benyújtják és el lett fogadtatva, akkor létrejön a pótmunka.

A direkt költség a projekt közvetlen költségeit foglalja magába. A közvetlen költség a beépülő és nem beépülő jellegű költségek összessége. A projekt közvetlen költsége tartalmaz minden olyan költséget, amely közvetlenül a projekthez rendelhető. A közvetlen költségek körét az önköltség számítási szabályzat határozza meg.

Olyan szerződéses viszony, amely szerint a Megrendelő és a Kivitelező a kiírt műszaki tartalom tekintetében egyösszegű árbevételi értékben állapodik meg. Az esetleges mennyiségi túllépések az eredeti műszaki tartalomra vonatkozóan a Megrendelő és a Kivitelező kockázatát képezik. A Kivitelező a Megrendelő felé az átadást követően nyújthat be számlát.

A folyamatos (műszaki, költség és idő jellegű) projekttervezés során azon kiemelt állapotok, amelyek az adott pillanatban a projekt legvalószínűbb kimenetelét mutatják. Előrejelzés készítése/zárása szükséges, ha a projekttervet érintően nagyobb változás történt, vagy a rendelkezésre álló tényadatok, és információk alapján a projektterv pontosításra került. Ezek a tervállapotok a projekt előrehaladásával összevethetők, az egyes előrejelzések eltérései kiértékelhetők.

A projekt megvalósulásához szükséges emberi, gépi vagy anyag jellegű költségelem.

A projekt controlling tényadatainak egyeztetése a számviteli adatokkal. A főkönyvi egyeztetés költségnemenként történik, célja az üzemgazdasági kódonként fennálló egyezés, azaz a főkönyvi egyezőség elérése.

Az a kivitelező szervet, amely a projekt kapcsán teljes felelősséggel tartozik a megrendelő irányába az idő, a költségek és a minőségi megvalósulás vonatkozásában.

Célja a szervezet jövőbeni pénzáramának kimutatása a teljes projektre. Kiindulási alapja a projekten tervezett termelés, illetve költségfelmerülés üteme, illetve a szerződés(ek)ben foglalt kifizetési időpontok (pl. mérföldköves szerződés esetében).

A Kivitelező részéről bejelentett pótmunka igény olyan munkára vonatkozóan, amely esetében valamilyen körülményből adódóan a Kivitelezőnek az eredeti szerződéshez képest többlet követelése van a Megrendelő irányába.

Adott tevékenységre nézve a tervezett költségek és a pillanatnyi műszaki készültég alapján meghatározható érték, amely megmutatja, az indokolt költségfelhasználás mértékét.

A projektet megvalósító szervezet.

A projekt vezetése által képzett olyan tervköltség, amelynek felmerülése, pontos felmerülési helye és volumene kérdéses. Képzése az esetleges kockázati tényezők felmerülése esetére történik.

A projekt vezetése által képzett olyan tervköltség, amelynek felmerülése, pontos felmerülési helye és volumene kérdéses. Képzése az esetleges kockázati tényezők felmerülése esetére történik.

Adott projekt megvalósítása érdekében létrehozott szervezett, melynek tagjai a Fővállalkozó és a Társvállalkozó(k). A kivitelezés arányai, illetve a pénzügyi elszámolás részletei a konzorciumi szerződésben kerülnek szabályozásra. A Megrendelővel minden esetben a Fővállalkozó számol el.

A tény költség és a terv költség hányadosa. Megmutatja az adott tevékenységre fordított költségeket a tervezett költség arányában. A költségfelhasználást termelési egység szinten érdemes vizsgálni, így összevethető a műszaki készültség és a költségfelhasználás adott munkarészekre vonatkozóan.

A költségelemek csoportosítására szolgál, felmerülési helyük alapján.

A költségelemek csoportosítására szolgál, a költségek meghatározott fő és altípusai szerint.

Kimutatás, mely részletesen (tételesen) tartalmazza a projekt tervezett bevételeit és költségeit. Általában (de nem kötelezően) a megrendelő felé történő elszámolás szerinti formában kerül létrehozásra az alapvető struktúra, és ennek alábontásával, az önköltség tételes kidolgozásával áll elő a költségvetés.

A költségvetés struktúra egy adott eleme. A költségvetés struktúrában, hierarchiában helyezkednek el a költségvetési fejezetek. A fejezetek alatt szerepelnek a költségvetési tételek, egy adott fejezet tervköltségét, a hozzá tartozó tételek összköltsége határozza meg. Az egyes fejezetek rendelkezhetnek tervezett árbevétellel, vagyis úgynevezett szerződött értékkel. A fejezet összköltségét és tervezett árbevételét összevetve megállapítható a fejezet tervezett fedezete. A költségvetési hierarchia áttekintését elősegíti a fejezetek struktúrában történő létrehozása.

A költségvetés alapvető eleme, a teljes költségterv összege a költségvetési tételek értékének összegéből származik. A költségvetési tétel rendelkezik megnevezéssel, mennyiséggel, egységárral és összköltséggel. Alvállalkozói kivitelezés esetén a tétel megegyezik az alvállalkozói szerződésben megkötött műszaki tartalom mennyiség egységárával. Saját kivitelezésű munkák esetén, az egyes költségvetési tételek értékét a hozzájuk rendelt erőforrások határozzák meg.

A költségek csoportosítása az alapján, hogy az adott költség milyen termék létrehozása érdekében merült fel. Ez alapján költségviselőnek tekinthető maga a projekt (munkaszám), és al-költségviselőknek a termelési egységek.

Olyan munkanemek köre a konzorciumi munkák esetében, amelyek közvetlen nem rendelhetőek egyetlen konzorciumi taghoz sem. A közös érdekkörbe tartozó tevékenységek költségeit és bevételeit közös elszámolásban tartják nyílván, az esetleges eredmény megosztása időközönként, vagy a projekt végén történik a konzorciumi szerződéses feltételeknek megfelelően.

A beépülő és nem beépülő jellegű költségek összessége. A projekt közvetlen költsége tartalmaz minden olyan költséget, amely közvetlenül a projekthez rendelhető. A közvetlen költségek körét az önköltség számítási szabályzat határozza meg.

Az egyes ütemtervi tevékenységek között, műszaki vagy technológiai okokból rögzített időbeli összefüggés, mely az egyes tevékenységek tulajdonságainak megváltozása mellett is megőrzi az ütemtervezés logikáját.

A projekt megvalósulását igénylő fél. A projekt ötletgazdája, aki a pénzügyi finanszírozást biztosítja.

Az egyösszegű átalányáras szerződés egy speciális típusa, mely esetében az egyösszegű értékek egy-egy műszaki mérföldkőhöz kerülnek hozzárendelésre. A Megrendelő irányába a műszaki mérföldkő teljesítése esetén nyújthat be számlát a Kivitelező.

A projekt kivitelezésének alapdokumentuma, mely tartalmazza a generálszerződést, a műszaki ütemtervet, valamint az elsődleges önköltségszámítást tételesen erőforrásokkal kalkulálva. Megmutatja a kivitelezendő projekt tartalmát, és a projekt megvalósításával szemben támasztott elvárásokat. A munkába adási dokumentációval kerül át a projekt a vállalkozási szervezettől a kivitelező szervezethez a P0 bázisterv. Ezt követően készíti el a kivitelező szervezet a projekt első előrejelzését (P1), projekttervét, amelyet egyes Kivitelezők még bázistervnek neveznek.

Adott szervezet költségviselőinek (projektjeinek) azonosító kódja és megnevezése. Egy projekten belül al-munkaszám is létrehozható, ha a projekt jellege indokolja.

A projektterv olyan állapota, amely a legutolsó lezárt előrejelzés óta kidolgozás alatt áll. A munkaterv véglegesítése az előrejelzés zárásával történik.

Adott időszakot tekintve, a projekten történtekről, előre meghatározott formában adott információ a projekt controller részére. Tartalmazza az elvégzett munkák mennyiségi adatait, a pontos tevékenységet, illetve az erőforrásmozgást előidéző vállalkozó vagy szállító nevét.

Olyan költségek, amelyek projekt kapcsán közvetlenül nem számolhatók el a Megrendelő irányába, de a projekt megvalósulásához és működéséhez szükségesek, illetve azok a tételek, amelyek a kivitelezés során folyamatosan merülnek fel, de megtérülési helyük nem egyértelműen meghatározható.

Abban az esetben, ha a projekt bruttó fedezetét csökkentjük a projektre jutó általános költségekkel, akkor a nettó fedezetet, vagyis az eredményt kapjuk. Azt, hogy a projektre milyen arányban szükséges, az általános, vagyis a közvetett költségeket terhelni, azt legtöbbször az önköltség számítási szabályzat tartalmazza. Leggyakrabban az árbevétel, illetve a termelési érték meghatározott százaléka kerül a projektre általános költségként. A nettó fedezet értelmezhető projekt és projektek eredményének összesítéséből adódóan vállalati szinten is. A nettó fedezet értelmezhető a terv és a tény adatok esetében is.

A norma tartalmazza egy építőipari folyamat, vagy részfolyamat megvalósításához szükséges erőforrások típusait és fajlagos mennyiségeit.

Olyan a főkönyvi rendszerben már szereplő lekönyvelt tétel, amely még nem került kiegyenlítésre. Esedékességének dátuma lehet jövőbeli, vagy múltbeli, ez esetben lejárt, de ki nem fizetett teljesítésről van szó.

Azon költségelemek összessége, amelyek a projekt megvalósításához szükségesek. Lehetnek saját erőforrások, valamint alvállalkozói költségelemek. Az önköltségnek egyik része beépülő költség, míg a másik része nem beépülő. A költségelemek összességét általában az első, ajánlati tervszintben hívjuk önköltségnek. A költségelemeket a későbbi előrejelzésekben tervezett költségként definiáljuk.

Vállalati szintű rendelkezés, amely meghatározza, hogy a szervezet működése során felmerülő költségek közül, mely költségelemek könyvelése történik munkaszámra (projektre), illetve mely költségelemek tartoznak a vállalati közvetett költségek (általános költségek) körébe. Továbbá a szabályzat általában ismerteti a közvetlen költségek közül mely költségek jelennek meg nem beépülő jellegű költségként. Meghatározza ezen felül az önköltség számítás módszertanát.

A kivitelező szervezettel a projektek megvalósulása folyamán kapcsolatban álló szervezetek listája.

A projekt kapcsán felmerült, utólag megrendelt, az eredeti szerződésben és műszaki tervekben nem, vagy tervmódosításban szereplő olyan munkavégzés, amely valamilyen időközben felmerült okból, vagy korábban nem ismert tényezők miatt keletkezett.
A szerződés alapját nem képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet).
A pótmunkánál a tervezés szempontjából három pótmunka kategóriát lehet megkülönböztetni. Az egyik a várható pótmunka, amelynek még költsége sem merült fel, és ennél fogva természetesen még elfogadott árbevételi értékkel sem rendelkezik. Ezt nem feltétlenül kell a költségtervben mindaddig szerepeltetni, ameddig nem biztos, hogy el kell végezni. A második csoport az el nem ismert pótmunka. Ez az, amelynek költségéről már tudomása van a projektvezetésnek (akár azért mert felmerült, akár azért mert már pontosan lehet tudni, hogy mennyibe fog kerülni), de árbevétel még nem került elfogadásra vele kapcsolatban. Ennek költsége minden esetben szerepel a költségtervben is, árbevétele pedig ezen kívül tervezhető. A harmadik típus, amelynek költsége és árbevétele is szerepel a költségtervben, ez pedig az elismert, elfogadott pótmunka.

Projekttervnek vagy tervszintnek nevezünk minden kiemelt állapotot, tehát a bázisterv(ek)et és az előrejelzéseket egyaránt.

A főkönyvi rendszerben szereplő lekönyvelt és kifizetett számla.

Célja a szervezet jövőbeni pénzáramának kimutatása rövidtávon. A rövid távú cash flow a főkönyvi rendszerben lekönyvelt adatokból, a kifizetések esedékességéből adódik.

A projekt kivitelezése során a kivitelező saját állományából felhasznált termelő személy, anyag vagy eszköz.

A Vállalkozó által benyújtott pénzügyi követelés, amely a szerződésben foglaltak szerint kerülhet kiállításra.

A projekt, vagy adott projektrész tervezett árbevétele, vagyis terv termelési értéke.

Az alapadatok megjelölésére és csoportosítására szolgáló tulajdonságelem.

Olyan kivitelező szervezet, konzorciumi tag, amely egy Fővállalkozó szakmai irányításával, korlátozott jogokkal és felelősséggel vesz részt a projektben. Pénzügyileg nem közvetlenül a Megrendelővel számol el, a Fővállalkozónak nyújt be kimenő számlát a konzorciumi szerződésben foglaltak szerint.

Megmutatja a projekten az adott időpontig előállított termék értékét, az elkészült munkák fedezetével kalkulálva.

A már megtermelt termelési érték és a ténylegesen felmerült költségek különbsége.

Minden olyan költség, amely a projekt megvalósításával kapcsolatban felmerült.

Megmutatja a projekten az adott időpontig előállított termelési értéket.

A projekt, mint költségviselő alábontása termelési egységekre.

Olyan tevékenységek, amelyek térben és időben egymástól elkülöníthetők, műszaki tartalmukat tekintve nem túl részletesek és nem túl átfogóak, alkalmasak a tény és tervköltségek csoportosítására, így a terv-terv és a terv-tény elemzések alapjául szolgálnak.

Az adott pillanatig megtermelt érték.( Elkészült mennyiség* szerződéses egységár )

A projektterv összevetése a felmerült tényköltségekkel, illetve előrehaladásokkal. A terv-tény összevetés nyomán aktualizálható a projekt idő és költségterve.

Az egyes előrejelzések egymással, vagy a munkatervvel történő összevetése, a különbségek indoklása és értékelése, következtetések levonása.

Tervezett termelés „–„ a tervezett költségek.

Megmutatja, hogy a projekten mekkora termelés várható.

Olyan szerződéses viszony, mely szerint az elvégzett munkákhoz tartozó árbevétel tételes felmérés alapján kerül meghatározásra. Tételes elszámolású szerződés esetében a Megrendelő és a Kivitelező bár előre megállapodnak a szerződéses tételek mennyiségében és szerződött összegében, de a kivitelezés során a felek az elvégzett munkát tételesen felmérik. Így az esetleges mennyiség eltérések esetén a szerződött érték pontosításra kerül.

A projekt műszaki megvalósulására vonatkozó időbeli terv (ütemterv) alapegysége. A projekt kivitelezésének olyan részegysége, amely térben és időben elkülöníthető, rendelkezik egyéni átfutási időtervvel, illetve logikai kapcsolatban áll a projekt más tevékenységeivel.

A tervben és szerződésben szereplő olyan munka, amely a szerződött mennyiségtől eltér.
A tervben és szerződésben szereplő olyan munka, amely a szerződött mennyiségtől eltér. A szerződéskötés alapját képző ( ajánlatkérési vagy kivitelezési ) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban figyelembe nem vett tétel.

Akkor keletkezik, ha az árbevétel nagyobb, mint a projekt termelési értéke, így a kettő különbsége (befejezetlen állomány) negatív értéket mutat.

A projekt időterve. Az ütemterv elemei a tevékenységek, melyeket logikai kapcsolatok kötnek össze.

A projekt időbeli tervének pontosítása, a már ismert tényadatok alapján. Az ütemterv aktualizálással a projekt pontos műszaki állapota, illetve az adott pillanatban rendelkezésre álló adatok szerinti várható befejezési határideje jól megállapítható.

Az egyes költségnemek alábontását tartalmazza.

A projekten dolgozó vállalkozók részére kiállított, az adott időszakban elvégzett munkákról, és azok szerződés szerint számlázható értékéről szóló igazolás. Ez alapján kerülhet benyújtásra az vállalkozói számla.

A projekt controlling szemlélet szerint egy projekten akkor keletkezik költség, amikor az erőforrás felhasználásra kerül. Ebben az esetben ez a költség mindaddig várható típusú, ameddig valamilyen hivatalos dokumentum (teljesítés igazolás, számla) nem támasztja alá.