Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy egyik tervezési módszer jobb lenne a másiknál. A tervezés során sok olyan tényező van, amely befolyásolhatja a döntésünket.
1. Bevezetés
Napjainkban az építőipari tervezés sok kockázatot rejt magában, amelynek következtében gyakori, hogy a projekt a tervezett eredménynél jóval kevesebbet tud elérni. Gyakori probléma például, hogy kevés idő áll rendelkezésre a jó költségterv elkészítéséhez, amely felületes tervezést eredményez, és ennek okán nem veszi figyelembe az egyes projektek speciális jellegét. Másik ilyen probléma, hogy még ha van is idő a tervezésre, a tervezéshez használt számok (adatbázisok) elavultak. Magától értetődik, hogy ez egy elnyert munkánál később mennyi problémát vethet fel. Az építőiparban továbbá az sem ismeretlen, hogy néha egy-egy munkát pusztán csak a presztízs miatt pályáznak meg, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek az eredményt illetően.
Valószínűleg ezeket az építőipari sajátosságokat továbbra sem lehet átírni – legalábbis a közeljövőben biztos nem -, azonban különböző ismert (és kevésbé ismert) tervezési módszerekkel igyekezhetünk csökkenteni a tervezésből eredő kockázatokat.
2. Projekt tervezés elemei, módszerei
Eladási ár meghatározása
- Piaci ár/verseny alapú
Ahogy a bevezetésben említettük, az építőiparban gyakori, hogy a projektek pályázati árát nem konkrét tervezés alapján, hanem a versenytársakhoz mérten próbálják megállapítani. A vállalat ilyenkor felméri, hogy a konkurensei milyen fajta munkákban, és milyen áron vesznek részt. Ehhez képest helyezik el a projektet és szabnak egy közelítő árat. - Ajánlatok alapján
Az eladási ár meghatározásának az egyik lehetséges módja, hogy a kiírásban szereplő tételekre ajánlatot kérnek be a lehetséges alvállalkozóktól. Az ajánlatokhoz hozzáveszik még az általános költségeket, valamint a remélt hasznot, amelyből kialakul a végleges ajánlati ár. - Norma adattáras tervezés
A nagyobb építőipari cégeknél bevett gyakorlat a normalizált értékekkel való számolás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem konkrét költségvetést készítünk az adott projekthez, hanem egy előre meghatározott elszámolási egységhez rendelünk – az adattárban szereplő- értékeket. Ilyen norma például egy csatornaépítési projektnél az egy folyóméterre jutó földkiemelés, víztelenítés, anyag stb. - Komplex norma alapján
Ez a kevésbé ismert módszer lényegben megegyezik a norma adattáras módszerrel, azzal a különbséggel, hogy itt a normát eggyel magasabb szinten képezzük. A fenti példát folytatva ez azt jelenti, hogy nem az egy folyóméterre jutó anyagköltséget vagy víztelenítési költséget használjuk normaként, hanem ezeket együtt, az 1 folyóméterre eső összes költséget. A normát felszorozva a kiírásban szereplő mennyiséggel megkapjuk a teljes vállalási összeget. - Kombinált, saját erőforrás és alvállalkozók
Azoknál a cégeknél, ahol magas a saját eszközök aránya érdemes kalkulációt készíteni, hogy vajon az adott projektet saját eszközökkel, alvállalkozókkal vagy esetleg ezek kombinációjával érdemes megvalósítani. Itt lényegében egy kombinált tervezésről van szó, ahol egyrészt megvizsgálják, hogy a saját erőforrásaik milyen eredménnyel képesek megvalósítani a kiírt munkát (pl. norma alapján), másrészt ajánlatokat kérnek be az alvállalkozóktól. Ezeket összevetve döntik el, hogy melyik módszerrel érik el a leghatékonyabb eredményt. (A gyakorlatban mindhárom – csak saját kivitelezés, csak alvállalkozókkal, vagy vegyes kivitelezésben – módszer jól alkalmazható, ha megfelelően mérik fel a cégek saját lehetőségeiket, adottságaikat)
Ütemterv
- Ütemterv célja
Az építés ütemezésének célja, hogy a projekttel kapcsolatos (termelés, költség, idő) információkat megfelelő időben, a megfelelő pontossággal mutassa. Ezáltal elősegítve az építés folyamatainak további megszervezését. - Ütemterv használata
Az építés ütemtervezésének segítségével tudjuk az építéshez szükséges erőforrásokat a megfelelő tevékenységhez, a szükséges átfutási idővel összerendelni. Az ütemterv folyamatos nyomon követése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy pontosan tudjuk, hogy időben hol tart a projekt, és ennek fényében hogyan alakul a projekt termelése és költsége. Ebből fakadóan hiba azt gondolni, hogy csak az egységár vagy a mennyiségi változásokból történhet jelentős költség és termelés változás. Pont ilyen hatással lehet egy időbeli csúszás is, ha valamelyik munkafolyamatunk megcsúszik, és emiatt többletterhünk jelentkezik a projekten.
A pillanatnyi állapot meghatározása mellett a jövőbeli termelésünk és költségeink meghatározására is alkalmas lehet az ütemterv. Ezt úgy érhetjük el, hogy a költségvetési tevékenységeinket összerendeljük az ütemtervi sorainkkal, és így az ütemterv várható lefutása alapján a költségeink és termelésünk lefutása is megtervezhető.
Költségek meghatározása
- Eladási árból kalkulált
Ez a legfelületesebb, és egyben legkockázatosabb költségtervezési mód. Itt lényegében nincs semmilyen nagyobb fajta költségkalkuláció, hanem az eladási ár bizonyos %-át határozzák meg a projektre várható költségnek. Ez a módszer az általánosításon alapul, amely egy adott cég projektjeinek jellemző költséghányadát veszi alapul. Ez a gyakorlat azért rossz, mert egyáltalán nem veszi figyelembe a projektek egyedi jellegét, valamint a külső és belső tényezőket sem. - Erőforrás alapú
Az erőforrás alapú költségtervezés lényege, hogy meghatároz minden építéshez szükséges erőforrásfajtát, és azok mértékét. Ennek hátránya, hogy minden projekt, és azon belül minden tevékenység, más-más erőforrás igényű, ezért egy ilyen költségtervezés rendkívül részletes is lehet. - Szerződés alapú
Az a költségtervezési mód, ahol a költségvetés tételeire ajánlatot kér be a vállalat, és ezekből a legkedvezőbbet elfogadva megtervezi azt.
3. Melyik módszert használjuk?
Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy egyik tervezési módszer jobb lenne a másiknál. A tervezés során sok olyan tényező van, amely befolyásolhatja a döntésünket.
Mivel általában az idő tényező szokott lenni a szűk keresztmetszet a tervezés során, ezért érdemes ennek figyelembevételével megközelíteni a kiválasztott módszert. Ha nagyon kevés idő áll rendelkezésre a döntés meghozatalához érdemes a versenytársakat is figyelni, amely jó kiindulási alap lehet a végső ár kalkulálásához. Fontos azonban, hogy más szempontokat is figyelembe vegyünk. Ha például sok saját erőforrással rendelkezik építőipari cégünk, akkor döntésünket meghozhatjuk annak fényében is, hogy mekkora a rendelkezésre álló erőforrásunk, és hogy annak segítéségével mekkora eredményre tehetünk szert. De akár bekért alvállalkozói ajánlatokkal is összemérhetjük tervünket, amellyel tovább csökkenthetjük a tervezésből eredő kockázatainkat, és reálisabb ajánlatot készíthetünk.
Bármelyik módszert is választjuk, a projekt végén érdemes egy utókalkulációt készíteni, hogy kiértékeljük tervünket, és ennek tudatában a jövőben átgondoltabb tervet készíthessünk.