Sajnos nagyon aggasztó számadatokat közölt a KSH 2023 augusztusában kiadott gyorstájékoztatójában. Melyben látszik az építőipar ez évi rossz teljesítménye, hogy a tavalyi állapothoz képest az egész ágazat termelése 4,7%-kal visszaesett az előző év adataihoz viszonyítva. Az ágazat további hanyatlását vetíti előre az augusztus végi szerződésállományok volumene, amely 23,9% -kal elmaradt a 2022 augusztus végi adattól. A tavalyi évben 20600 lakóingatlan létesült, ami idénre 16-17 ezer építés várható az ÉVOSZ becslése szerint.
Jelenlegi nehéz helyzetben, meg kell küzdeni az építőipar szereplőinek a kevés megrendelésállománnyal, a magas inflációval, és a finanszírozáshoz szükséges kiugróan magas hitelkamatokkal. A fent említett okok miatt a humánerőforrás fenntartása és finanszírozása is komoly terhet ró a vállalkozásokra. Így azok a vállalkozások tudnak jó eséllyel túlélni, akik a legtőkeerősebbek, és rendelkeznek már megkötött nagyobb volumenű és mennyiségű szerződésekkel.
Az iparágat rendkívül nehezen érintette Lázár János építésügyi miniszter döntése, amelynek értelmében az állami beruházások jelentős részét két évvel elhalasztották a gazdasági nehézségek miatt. Azért rendkívüli súlyú ez az intézkedés, mert az összes megrendelés közel 60%-a állami szférából érkezik. A megszorítások ellenére mintegy 6500 milliárd forintnyi építés van folyamatban.
Tekintettel arra, hogy a teljes építőipari ágazat GDP hozzáadott értéke igen jelentős közel 17%-os súllyal bír, ezért is várhatóak állami segítségek a szektorban.
Hazánkban 2023 végére tervezik bevezetni a készházakkal szemben tanúsított követelményrendszert. Magyarország kormánya kiemelt figyelmet fordít a karbonsemlegesség elérésére és a környezetvédelemre. Ennek részeként előtérbe helyezik a körforgásos gazdaságot, az energiahatékonyságot és a komplex hulladékgazdálkodást, amelyek hosszú távon átalakítják a gazdaságot és a környezetet. A Nemzeti Építésgazdasági Stratégiában a vályog, fa és kender alapú anyagok használata is fontos szerepet kap.
Az Európai Green Deal ambiciózus célkitűzéseket fogalmaz meg a CO2 kibocsátás csökkentésére. 2030-ig 40%-os csökkenést kell elérnünk, és 2050-re az építőiparnak teljesen CO2-semlegessé kell válnia. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú szerepet játszanak a favázas szerkezetek és a természetes alapú hőszigetelések.
Mindeközben zajlanak a háttérben a magyar építőipart érintő digitalizációs folyamatok, ami a teljes iparág BIM átállását jelenti, egyes becslések szerint legalább 5 év szükséges a technológiaváltáshoz. Az építőipari projektkontrolling is lépést tart a digitalizációval, napi szinten képet tud adni a projektek állapotáról, melynek köszönhetően költséghatékonyabb projekteket ad az iparági szereplőknek. Ha többre kíváncsi ezzel kapcsolatban a Project Control Expert Kft – nél okos megoldásokra bukkanhat.